Mondjon egy olyan időszakot Mátyás után, amikor európai méretekben volt olyan hadseregünk aminek elegendő és korszerű fegyverzete és megfelelő létszámú katonája volt.

Bejegyzés: A közös európai hadsereg realitása

És B, C, vagy D variánsként számolni kell az EU esetleges széthullásával, akkor kialakuló kaotikus helyzettel is. Ilyen esetben még inkább nélkülözhetetlen egy hadsereg, aminek ma csak paródiája van Mo-on.

Bejegyzés: A közös európai hadsereg realitása

Az egyetlen megmaradt Mélytengeri Kikötő az Orosz fél részéről. Csak nehogy az Élettér probléma okozza a harmadikat.

Bejegyzés: Orosz játszma Szíriában – új szatelitállam születhet?

Jogos észrevétel. Talán éppen nem beszélnek a törökök sem egy ideje repüléstilalmi zónáról, hanem inkább pufferövezetről (bufferzone) vagy biztonsági övezetről (safe zone). Az eheti események, a török földön elkövetett ISIL és PKK terrortámadások mindenesetre újabb fordulópontot jelenthetnek, a közvetlen fenyegetettség miatt.

Bejegyzés: Új front nyílhat Szíriában – kurdok, ISIL, törökök

A szokásos, remekbe szabott írás...
A repüléstilalmi zónák működéséről viszont érdemes tudni valamit.
Ez a terminus technikus egy politikai kategória. Líbia óta tudjuk, hogy arra szolgál, hogy az égisze alatt lehetővé tegye a nagyhatalmi behatolást. Ha az ENSZ BT repüléstilalmi zónát határoz meg, akkor már nagyon könnyű túllépni kicsit a felhatalmazáson és kiterjeszteni a beavatkozást földi célok elleni csapásmérésre... Ezt láttuk Líbiában és ezért nem voltak hajlandók az oroszok (és a kínaiak) baleknak állni Szíria esetében. Amikor a nyugati médiában a légierő polgári célpontok elleni bevetéséről beszélnek, akkor a repüléstilalmi övezet bevezetésének kommunikációs megalapozása zajlik.

Milyen valódi értelme lenne ma Szíriában repüléstilalmi övezetnek?
A szír légierő állapotáról túl sok érdemi információ nincs, de valószínűleg a korábbi harcérték töredékére csökkent. Aligha menekülttáborok bombázására használnák a maradékot...
A többi szíriai szereplő légiereje marginális, legjobb esetben néhány helikopter lehet.
A szír területre telepített menekülttáborokat a földről érné valós fenyegetés, ugyanolyan, ami elől a menekültek egyszer már elmenekültek.

A "repüléstilalmi övezet" tehát ebben az esetben is maskara, ami alatt valójában olyan nemzetközi felhatalmazást kell érteni, ami engedélyezi Törökországnak, hogy megszállja Szíria északi részét.
Gyakorlatilag arról kellene dönteni, hogy Szíria megszűnjön a jelenlegi formájában.
Ezt a döntést pedig nemzetközi szinten egyelőre óvakodnak meghozni.

Bejegyzés: Új front nyílhat Szíriában – kurdok, ISIL, törökök

@Geopolitika Eurázsia:
Mindkettőtöknek igaza van. A mainstream nyugati médiában Irán valóban a gonosz tengelyeként szerepel, amely atombombával akarja elpusztítani Izraelt és a Nyugatot.
Persze évek óta írnak valós dolgokat Iránról komoly újságok, de azokat kevesen olvassák. Az emberek többsége a bulvárt meg a mainstream politikai lapokat olvassa. A komoly szakmai sajtót kevesen olvassák. Magyarországon pedig ilyen sajnos nem is létezik (Figyelő vagy a HVG lehetne az, de a külpolitikai cikkeik 90%-ban nyugati hírügynökségektől átvett információk publikáció stílusban való átfogalmazása, és a publikációk szerzőinek írásain érződik, hogy soha élütekben nem jártak azon országokban, és abszolút nem ismerik a valós helyzetet és a valós problémákat).

Bejegyzés: Irán megítélésének változása a geopolitikai játszmákban

A szerző hosszú évek óta rendszeres olvasója az Economistnak. Az meg vitán felüli, hogy a fősodratú sajtóban Irán a "gonosz tengelyének" részeként jelent meg, és részben jelenik meg ma is. De ha elkerülte volna a figyelmemet az elmúlt évekből olyan Economist-cikk, amely az itt szemlézett különszámhoz hasonló megközelítésben írodott a lap hasábjain, szívesen veszem, ha megosztja velem.

Bejegyzés: Irán megítélésének változása a geopolitikai játszmákban

Mármint az ISIL ellen? Pl. itt:
Turkish president calls for land operation in Syria and Iraq
www.hurriyetdailynews.com/turkish-president-calls-for-land-operation-in-syria-and-iraq-.aspx?pageID=238&nID=81449&NewsCatID=359
April/22/2015

Kapccsolódó pl.:

Erdoğan welcomes Iraqi president, calls ISIS a virus in Muslim world
www.dailysabah.com/diplomacy/2015/04/22/erdogan-welcomes-iraqi-president-calls-isis-a-virus-in-muslim-world

Turkey, US good partners in anti-ISIL efforts, US confirms
www.hurriyetdailynews.com/turkey-us-good-partners-in-anti-isil-efforts-us-confirms.aspx?pageID=238&nID=83876&NewsCatID=510

Bejegyzés: Észak-Ciprus – egy „befagyott konfliktus” gyökerei

Nem tudom, nekem úgy tűnt, hogy az Economist mindig korrekt stílusban tudósított Iránról, így a fenti "újdonságok" Iránról, max azoknak újdonság, akik nem olvasnak Economistot, nem látok az Economist részéről "drámai változást a pozícionálásban". Persze ha a szerző felmutatna öt cikket az elmúlt öt évből, akkor elismerném a tévedésem.
üdv
wp

Bejegyzés: Irán megítélésének változása a geopolitikai játszmákban

Kaphatnánk egy linket arra, hogy TR szárazföldi offenzívát sürget? Erről még sehol sem olvastam.

Bejegyzés: Észak-Ciprus – egy „befagyott konfliktus” gyökerei

A dolog török oldalához nem szólhatok hozzá, mert nem vagyok ismerős arrafelé. Viszont Weber elmélete az európai "új" kapitalizmus 17. századi kibontakozása és a "protestáns etika" (kálvinista etika) közötti kapcsolatróla történész szakmában ma már nem túl széles körben elfogadott. Akit KOMOLYAN érdekel a kérdés, hogy Európára érvényes-e Weber elmélete a "protestáns etika" és a kapitalizmus kapcsolatáról, feltétlenül javaslom Hugh Trevor-Roper tanulmányát: "Religion, the Reformation and Social Change" lf-oll.s3.amazonaws.com/titles/719/0098_LFeBk.pdf Nem gondolom, hogy mindenben igaza van, lehet vele vitatkozni, de Weber elméletét sikerrel lövi ki, illetve minősíti olyan felfogásnak, mint a tudósé, aki kísérletei során rájött, hogy ha a bolhának levágják a lábát, megsüketül. A 17. század első felének nagy mintakapitalistái valóban főleg lálvinisták voltak, de egyrészt nem ettől lettek nagyvállalkozók (és nem minden kálvinista volt jó vállalkozó), másrészt életformájuk rácáfol arra, amit Weber a "protestáns etika" ideálképével leír. Trevor-Roper adatokkal bőségesen igazolja, hogy e kálvinisták mind elűzött eretnekek, vagy néha zsidók voltak Európa korábbi, középkori ipari-kapitalista központjaiból. Ezek "véletlenül" régi eretnek, vagy marranó központok voltak és a katolikus egyház űzte el őket egyfajta teológiai-társadalmi önvédelem keretében.

Bejegyzés: Iszlám Kálvinizmus

@BlackVoid: A két jelzett nagy kérdés valóban az.
Az ugyanakkor, hogy a törökök támogatnák az ISIL-t, bár időnként felröppen a sajtóban, semmi nem igazolja. Ezzel szemben Törökország az egyetlen ország, amelyik szárazföldi offenzívát sürget ellenük - csak éppen senki nem akar velük tartani. Az ISIL térfoglalása - a megszállt területek után - Törökországot sújtja leginkább. Az onnan elmenekülőkkel együtt már közel kétmillió menekültről kell gondoskodnia, ami már a világ legnagyobb donorországává tette a segélyezés területén. Állami és vallási vezetői a legélesebben elítélik az ISIL vallási fanatizmusát és terrorizmusát. Úgyhogy ez a kérdés éppen hogy nem elválasztja Oroszországtól, hanem összeköti őket.

Bejegyzés: Észak-Ciprus – egy „befagyott konfliktus” gyökerei

Nagy kérdés, hogy tényleg van-e gazdaságosan kitermelhető gáz.
Mostanában a sajtóban diadalittasan beharangozott felfedezésekről gyakran derült ki, hogy valójában nem is annyi, nem is olyan könnyű kitermelni.

A nagy kérdés, hogy Törökország és Oroszország viszonya hogyan alakul. Törökországból most lesz gáz tranzit ország, a gazdasági érdekek Oroszországhoz kötik. Ugyanakkor a törökök támogatják az Iszlám Államot (fű alatt), ami Oroszország érdekeivel teljesen ellentétes.

Bejegyzés: Észak-Ciprus – egy „befagyott konfliktus” gyökerei

Mik a jelei Kemál kultusza visszanyesésének?

Bejegyzés: Törökök és kurdok – a történelmi kiegyezés esélye

Igen, így igaz. A törökök megunták a nyugati kurzust.

Bejegyzés: Az új anatóliai középosztály és a régi elit küzdelme – a török elnökválasztás társadalmi háttere

Állítólag 3x-os béremelést ért el 10 év alatt. Ez olyan mintha minálunk 10 év múlva 450 eFt lenne a nettó átlagbér. (És nem az infláció által.) Még jó, hogy megszavazzák.

Bejegyzés: Az új anatóliai középosztály és a régi elit küzdelme – a török elnökválasztás társadalmi háttere